Michelin, Gault Millau vagy TikTok: kiben bízunk étteremválasztáskor?

A minőségi éttermek nehéz helyzetben vannak, miközben a várost ellepték a turistáknak gulyást és lángost kínáló helyek. Szűkösebb pénztárcával a rossz, feleslegesen drága vacsora csalódása nagyobb veszteség, mint néhány éve, ezért a HVG szerint megbízható kalauzokra és a vendégek visszacsábítására volna szükség. A kérdés az, kire támaszkodjunk: évtizedes tapasztalatú kritikusra, 300 ezer követős influenszerre vagy a szomszéd Google-értékelésére – és mit okoz, ha szakmai háttér nélkül egyetlen videó is formálja egy étterem megítélését.

A Michelin a világ legrégebbi és legbefolyásosabb étteremértékelője. 1900-ban indult, a gumiabroncsgyártó francia autósoknak szánt, eredetileg marketingcélú útikönyveként; a csillagrendszer 1926-ban született, 1931-ben kapott második és harmadik csillagot, azóta gyakorlatilag változatlan. Anonim, titkosított inspektorok dolgoznak, az étteremmel nem állnak kapcsolatban. Legalább tíz év vendéglátóipari tapasztalat kell hozzájuk, a betanulás akár két évig, mintegy 800 vacsoráig tarthat.

Magyarországon 1992 óta figyelik Budapestet. Az első csillagot 2010 márciusában a Costes kapta, Közép-Európában másodikként; 2011-ben az Onyx, 2014-ben a Borkonyha következett, 2018-ban az Onyx lett az első kétcsillagos. 2022-ben jelent meg az első országos Michelin Guide 62 étteremmel, 2024-re 78-cal, és a kalauz ma már az egész országot fedi. Egy csillag növeli a nemzetközi ismertséget, a vendégszámot és a bevételt, de kérdés, mennyire illeszkedik a szempontrendszer a magyar hagyományokhoz. A módszertanban részt vevő nemzetközi szakértők kevesebb importált technikát és több helyi alapanyagot tartanak szükségesnek. A magyar kalauz bevezetése állami, nem piaci kezdeményezés volt.