Újra jó úton járnak a NASA Vénusz-missziói
A Vénusz-felfedezés a következő évtizedben újra a naprendszerkutatás egyik fókuszává válhat: a NASA két szondája, a DAVINCI és a VERITAS menetrendje most már biztosnak látszik, miután korábban költségvetési megszorítások fenyegették a programokat. A DAVINCI (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging) 2030 decemberében indulhat, egy évvel korábban a korábbi terveknél: ejtőernyős leszállóegységet küld a Vénusz légkörén át, amely 1982 óta először készít közvetlen felvételeket a bolygó felszínéről. A VERITAS (Venus Emissivity, Radio science, InSAR, Topography, And Spectroscopy) 2032 novemberében követi, és radarról térképezi fel a felszínt keringésből. Az Európai Űrügynökség Envision szondája szintén 2032-ben indul, a Rocket Lab magánfinanszírozású szondája pedig már 2027 végén megkezdheti a felderítést a magaslati felhőkben lévő szerves anyagok nyomait keresve. A változás jelentősége abban áll, hogy a Vénusz bár a Földhöz legközelebbi bolygó, évtizedekig a Mars, az üstökösök és a Jupiter–Szaturnusz-holdak árnyékában maradt: a légkör túlnyomó része szén-dioxid, a felhői kénsavval teliek, a felszínen pedig az ólom olvadásához elegendő, mintegy 467 Celsius-fokos meleg uralkodik, a légköri nyomás pedig a tengerszinti földi 93-szorosa. A NASA utolsó vénuszi küldetése, a Magellan 1989 és 1994 között radarral készítette az első átfogó térképet, de felbontása csak futballpálya nagyságú jelenségeket tudott megkülönböztetni. A fordulatot 2021 júniusa hozta, amikor nyolc nap leforgása alatt a NASA és az ESA összesen három vénuszi küldetést választott ki fejlesztésre. A múlt heti, a Vénusz-kutatókat tömörítő VEXAG értekezleten a tudósok derűlátó hangot ütöttek meg: a DAVINCI vezető kutatója, Jim Garvin szerint „jó híreink vannak a Vénuszszal kapcsolatban" – a csapat létszámbővítésbe kezdett, és felgyorsítja a munkát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔