Izrael: október 27-i választás előtt egyik blokk sem szerezhet többséget a felmérések szerint
Az október 27-i izraeli parlamenti választást sokan sorsdöntőnek tartják: arról szól, folytatódik-e Benjamin Netanjahu elmúlt négy évének illiberálisabb, befelé forduló és agresszívabb katonai iránya, vagy a liberálisabb értékek és a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása. A kampány végén a felmérések szerint egyik nagy blokk sem szerez egyértelmű többséget. Netanjahu vallásos és szélsőjobboldali szövetségeseivel legfeljebb 49 mandátumot kapna; a miniszterelnök leváltására összefogó ellenzéki pártok legfeljebb 54-et, miközben a Kneszetben 61 kell a többséghez. A fennmaradó helyek nagy része két arab vezetésű párthoz kerülhetne, amelyek elvileg megadhatnák a különbséget, de az anti-Netanjahu blokk több tagja kizárta, hogy kormányra vonja őket.
Az izraeli közvélemény-kutatások gyakran tévednek: a jobboldali szavazók gyakran nem bíznak a kutatókban, ezért Netanjahu erejét alulbecsülhetik. Egyik oldal vagy az arab választók magasabb részvétele is átrendezheti az eredményt. Két apró párt a bejutási küszöb közelében mozog, néhány ezer szavazat eldöntheti, bejutnak-e. A blokkok közötti arány ugyanakkor régóta stabil, a belső átrendeződés ellenére. A miniszterelnöknek kedvezőtlen hírek – köztük a 2023. október 7-i Hamász-támadás előtti figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása és a Flydubai-gépeltérítés kísérlete, amely biztonsági hiányosságokra utalt – sem mozdították el a mutatókat; Donald Trump hétvégi, „nagy harcos miniszterelnök” méltatása a cikk szerint már be van árazva.
Netanjahu – többek között a büntetőeljárás miatti elítélés elkerülése érdekében – szélsőséges lépésekkel is próbálhat hatalmon maradni: háborúval október 27. előtt, káosszal a szavazáskor, vagy az eredmény megkérdőjelezésével. Állítólag arra biztatta Trumpot, hogy a választás előtt újítsák fel az Irán elleni támadásokat (hivatala ezt tagadja), és felajánlotta, csatlakozna a szaúdi Houthi-ellenes hadjárathoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔