Orbán Anita szerint Ukrajna 2030 előtti uniós csatlakozása nem reális; Budapest blokkolja két klaszter átvilágításának elfogadását
Orbán Anita külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki vilniusi kijelentése szerint Magyarország nem tartja reálisnak Ukrajna 2030 előtti uniós csatlakozását, és nem támogatja a gyorsított procedúrát: minden tagjelöltnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint korábban Magyarországnak. A Jevropejszka Pravda szerint a nyilatkozat súlya abban van, hogy két nappal korábban, november 3-án Brüsszelben a magyar kormány ismét nem járult hozzá a negyedik és ötödik tárgyalási klaszter átvilágítási eredményeinek elfogadásához. Enélkül a fejezetcsoportok hivatalosan nem nyithatók meg; Budapest október 20-án és 27-én is elutasította a szükséges eljárási lépéseket. Az Európai Unió Tanácsának bővítési munkacsoportját ismerő diplomaták szerint a magyar álláspont változatlan, és nem fogalmaztak meg új, a jóváhagyáshoz köthető konkrét követeléseket. A két függő klaszter kulcsfontosságú gazdasági területeket érint, és ezek az utolsó csoportok, amelyekben Kijev még nem kezdhette meg a hivatalos tárgyalásokat.
Októberben még előrelépés volt: az ukrán parlament módosította a kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályokat, október 13-án megnyílt a második és harmadik klaszter, így a hatból négyben már folyhatnak a tárgyalások. Tarasz Kacska, Ukrajna uniós nagykövete az Euronewsnak azt mondta, Magyarország nem fogalmazott meg újabb érdemi kifogásokat, inkább időt kér a dokumentumok tanulmányozására, és továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy a két klaszter még az év vége előtt megnyíljon. Kijev 2027–2028-ra zárná a csatlakozási tárgyalásokat. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szerint megfelelő reformok és gyors uniós döntések esetén a 2030-ig tartó csatlakozás továbbra is lehetséges; a továbblépéshez azonban a tagállamok egyetértése is kell.