Szigorúbban lépne fel az Európai Parlament az adóelkerüléssel szemben
Az Európai Parlament kedden elfogadott jelentése átfogóbb uniós fellépést sürget az adóelkerüléssel és az adóparadicsomokkal szemben. A dokumentum reformálná az adóparadicsomok jegyzékét és a káros adózási gyakorlatok elleni uniós politikát, miközben átláthatóbbá tenné, hogy kik a vállalatok tényleges tulajdonosai. A jelentés automatikus információcserét és szigorúbb szankciókat is javasolna a nem együttműködő országokkal szemben. Mivel azonban ez nem jogszabály, közvetlen jogi következménye nincs: az Európai Bizottságot és a tagállami hatóságokat politikailag ösztönzi határozottabb intézkedésekre.
Az OECD becslése szerint az adóalap-csökkentés és a nyereség országok közötti átcsoportosítása évente 100–240 milliárd dollár bevételkiesést okoz világszerte. A jelentés szerint az uniós digitális szolgáltatások kereskedelmi mérlege egyre inkább olyan, EU-n kívüli szereplők felé billen, amelyeknél gyorsan növekednek a felhőszolgáltatásokkal, mesterséges intelligenciával és digitális technológiákkal foglalkozó vállalatok. Emiatt felmerülhet az adóztatási jogok újraelosztásának kérdése, akár egyoldalú uniós intézkedésekkel is.
A szöveg külön foglalkozik a globális minimumadóval. Sajnálja, hogy Kína és India sem hajtotta végre a reformot, miközben az USA-beli multinacionális vállalatok a második pillér kötelezettségeinek nagy része alól technikailag mentesülnek. Kollár Kinga szerint a minimumadó csökkentette annak értelmét, hogy vállalatok pusztán adózási előnyök miatt helyezzék át tevékenységüket vagy profitjukat. A jelentést 364 képviselő támogatta, 69 ellenezte, 162 pedig tartózkodott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔