Összeomlás fenyegeti Ausztrália sekélyvízi korallzátonyait
Egy több mint 250 kutató részvételével készült globális elemzés szerint Ausztrália mind a 17 sekélyvízi korallzátony-ökoszisztémáját rendkívül magas összeomlási kockázat fenyegetheti 2075-re. A Melbourne-i Egyetem és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) koordinálásával végzett vizsgálat 127 trópusi és szubtrópusi tengeri ökorégiót értékelt, köztük a Nagy-korallzátonyt, a Korallháromszöget, a Mezoamerikai-zátonygátat és a Vörös-tengert. Az ausztrál rendszerek mindegyike kritikusan veszélyeztetett minősítést kapott.
A kutatók szerint az óceánok éghajlatváltozás miatt bekövetkező felmelegedése a zátonyokat fenyegető legsúlyosabb és legkiterjedtebb veszély. A gyakoribb tengeri hőhullámok tömeges korallfehéredést és jelentős pusztulást okoznak. Mishal Gudka, a Melbourne-i Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy a kockázat jelentős része előrejelzéseken alapul, ezért még van lehetőség a természet- és klímavédelmi intézkedések megerősítésére. Ben Fitzpatrick, a Nyugat-ausztráliai Egyetem munkatársa szerint a helyi védelem kedvező hatásait egyre inkább felülírja a globális felmelegedés, de a gyors dekarbonizáció és az erősebb helyi védelem együtt még elkerülhetővé teheti a katasztrófát. A zátonyok az óceánfenék kevesebb mint egy százalékát foglalják el, mégis a tengeri fajok mintegy negyedének adnak otthont. Az IUCN szerint a 892 zátonyépítő korallfaj 44 százalékát már kihalással fenyegetettként tartják nyilván.