Cseh régészek Gulag-tábort tártak fel Kazahsztánban

Cseh kutatók hivatalos régészeti feltárást végeztek egy egykori szovjet Gulag-tábor maradványainál Kazahsztánban. A Radio Prague a Gulag.cz elnökével, Štěpán Černoušekkel készült interjú alapján számolt be róla: a Nyugat-csehországi Egyetem és a szervezet a kazah hatóságok engedélyével kutatta a Zsezkazgan melletti Szteplag táborkomplexumot. Černoušek szerint ez az első hivatalos régészeti engedéllyel zajló feltárás szovjet büntetőtábor területén.

A Szteplag 1948 és 1956 között szigorú politikai táborként működött, több mint húszezer fogvatartottal. A rabok többsége a balti államokból és Ukrajnából származott; mintegy húsz csehszlovák állampolgár és további harminc-negyven, kémkedéssel vádolt személy is raboskodott ott. A feljegyzések 1956-os bezárást rögzítenek, a régészek azonban 1959–1960-as üvegtöredékeket és női cipőtalpakat találtak. A helyi Mizambaj Bralin gyermekként látta, hogy utána női táborként üzemelt tovább. A kutatók szerint a rabok olyan balti nők lehettek, akiket szovjetellenes partizánmozgalmak – például az Erdei Testvérek – támogatása miatt ítéltek el, és akikre nem vonatkoztak az amnesztiák.

Az őrtornyoknál 1951-es lámpacímkéket és töltényhüvelyeket azonosítottak, amelyek fegyverhasználatra utalnak; előkerültek egyenruhagombok, kanalak és bádogbögrék is. Egy vazelines tégely az észak-szibériai táborok leleteivel egyezik, ami több ezer kilométeren átívelő szabványosítást jelez. Terekti közelében mintegy húsz jeltelen sírt és egy 1990-ben felállított, litván áldozatnak szóló vaskeresztet mértek fel; a temetkezések számát később roncsolásmentes geofizikai műszerekkel tervezik meghatározni. A Memorial betiltása után az orosz archívumok zárva vannak a nemzetközi kutatók előtt, így Kazahsztán maradt az egyik utolsó elérhető terület a Gulag vizsgálatára.