Nagy Lajos koráról nyílt átfogó kiállítás Székesfehérváron
Nagy Lajos király születésének hétszázadik évfordulója alkalmából nyílt meg Székesfehérváron, a Rendházban az „Egy dinasztia csúcsa – Nagy Lajos 700” című időszaki kiállítás, amely 2027 április végéig látogatható, és az Anjou-kor ritkán látható emlékeit modern technológiával ötvözi. Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója emlékeztetett: a városban koronázták és temették a királyokat. Nagy Lajos a bazilika mellett Alexandriai Szent Katalin tiszteletére sírkápolnát alapított, ahol őt, apját, Károly Róbertet és a család több tagját helyezték örök nyugalomra.
Belegrai Tamás kurátor szerint a tárlat öt tematikus egységből áll. Az első az Anjouk hatalomra jutását és a korai éveket mutatja be, élménytérrel, ahol a Képes Krónika lapjai elevenednek meg. A második az írásbeliségre és a törvényhozásra fókuszál; kiemelkedő darabja az 1351-ös eredeti oklevél, amellyel a király megerősítette és kiegészítette II. András 1222-es Aranybulláját. A harmadik a nápolyi hadjáratokat, a balkáni konfliktusokat és a korabeli fegyvereket idézi; a negyedik a nemesfém-bányászatot és a nemzetközi kapcsolatokat; a záró rész az utolsó éveket, a halált és az utóéletet. A tárlatvezetéseken az uralkodó magánélete, köztük szenvedélyes kockajátéka is szóba kerül.
I. (Nagy) Lajos 1342 és 1382 között uralkodott. Apja halála után gazdaságilag megszilárdult országot örökölt. Gyakran maga vezette seregét, többször megsebesült, negyvenkét éves kora körül felhagyott a harctéri jelenléttel. Nevéhez fűződnek András herceg meggyilkolását megbosszuló nápolyi hadjáratok, Velence legyőzése és az 1370-es lengyel trón, a magyar–lengyel perszonálunió. Az 1351-es törvénykezésben bevezette az ősiséget (aviticitas), amely 1848-ig meghatározta a birtokjogot, egységesítette a kilencedet, és megerősítette a nemesség egyenjogúságát. Udvara a gótikus művészet és a lovagi kultúra közép-európai központja volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔