A klímaszorongás a magyar tinédzserek jövőképét is meghatározza
A klímaváltozás magyarországi hatásai egyre kevésbé tűnnek távoli problémának: a történelmi aszály, a 125 éve legszárazabb kilenc hónap, a kiszáradásközeli Velencei-tó, a rendkívül alacsony Balaton- és Duna-vízállás, valamint az energiakrízis a mindennapokban is érzékelhetővé tette a változásokat. Ez a tapasztalat a fiatalok jövőképére is hatással van. A 17 éves Maja számára például az a gondolat, hogy a jövőben citrusokat termeszthetnek Magyarországon, nem izgalmas lehetőség, hanem a felmelegedés nyugtalanító jele.
Peer Krisztina gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus szerint a klímaszorongás a félelem mellett dühöt, szomorúságot, tehetetlenséget, bűntudatot vagy gyászt is magában foglalhat. Nem önálló klinikai diagnózis, hanem érthető reakció egy valós, nehezen kontrollálható fenyegetésre. A cikkben megszólaló gimnazisták közül a 16 éves Ábelt leginkább a probléma léptéke és az aggasztja, hogy a döntések sokszor óriáscégek és nagyhatalmú vezetők kezében vannak.
Ábel családjával környezetvédelmi programokon vesz részt, például szemétszedéseken és közösségi öntözéseken, a mindennapokban pedig takarékoskodik a vízzel és az árammal, szelektíven gyűjt, és lehetőség szerint hazai termékeket vásárol. Ezek a közös cselekvések enyhítik a tehetetlenség érzését, miközben azt is látja, hogy az egyéni erőfeszítések csak együtt hozhatnak valódi változást. Szerinte az iskolákban többet kellene beszélni a fenntarthatóságról, a felelősségről és a klímaváltozás társadalmi következményeiről.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔