Ismét országos áramszünet sújtja Kubát az amerikai üzemanyag-blokád közepette

Ismét teljes összeomlást szenvedett Kubában a villamosenergia-rendszer: pénteken az áramszolgáltatás leállásával az ország lakosságának jelentős része, több mint kilencmillió ember maradt áram nélkül. Az energiaügyi minisztérium bejelentése szerint teljes szétválás történt a rendszerben, a fővárosban, Havannában is mindössze 5 százalékos volt a lefedettség. Az állami UNE áramszolgáltató a távvezetékek meghibásodását és a kedvezőtlen időjárást okolta – ez már az idei hetedik, a 2024 vége óta tizenkettedik országos leállás.

A rendszeresen 30 óránál is hosszabb havannai áramszünetek és a 60 órát meghaladó szünetek a vidéki tartományokban már a vízellátást, a főzőgáz-ellátást, a távközlést és a közlekedést is megbénítják. Egy ezen a héten nyilvánosságra hozott független tanulmány szerint a szigetország lakosságának 66 százaléka ma már a szegénységi küszöb alatt él, míg 2025 közepén még csak 45 százalék volt ez az arány.

Kuba elöregedett erőművei nagymértékben importált üzemanyagra támaszkodnak, amelyből január óta egyre kevesebb jut az országra: az amerikai elnök, Donald Trump kormányzata ugyanis szigorította a szankciókat, és olajembargót rendelt el, megakadályozva az üzemanyag- és alkatrészimportot. Havanna az Egyesült Államok korlátozásait teszi felelőssé a hiányokért, Washington szerint viszont a leállások az állami gazdasági modell kudarcát tükrözik; Trump nyílt utalásokat tett arra is, hogy át kellene venni az ellenőrzést a sziget felett.