Rejtélyes kettős gammakitörést rögzítettek, a tudósok egyelőre találgatnak
A Nature Astronomy szerint a csillagászok olyan gammakitörést azonosítottak, amelyben két, teljesen eltérő típusú villanás következett be négy perc különbséggel, ugyanabból az irányból. A GRB 160425A-t 2016 áprilisában a Neil Gehrels Swift űrtávcső rögzítette, utófényét földi teleszkópokkal követték. A forrás egy távoli, feltehetően összeolvadó galaxispár; a fény mintegy 5,5 milliárd évig utazott, a robbanások tehát közel egymilliárd évvel a Naprendszer kialakulása előtt történtek.
A gammakitöréseket időtartamuk szerint szokás két csoportra osztani: a két másodpercnél rövidebbek kompakt objektumok – neutroncsillagok vagy fekete lyukak – összeolvadásához, a hosszabbak a Napnál akár több tucatszor nagyobb, haldokló csillagok magösszeomlásához, szupernóvához kötődnek. Itt az első villanás 1,7 másodpercig tartott, a második 51,2 másodpercig. Csang Ping, a Hongkongi Egyetem asztrofizikusa, a kutatás vezetője szerint, ha eltekintenének attól, hogy ezek a kitörések nyalábszerűen adják le az energiát, már a második villanás energiája meghaladná, amit a Nap a teljes élettartama alatt kisugároz.
Öt magyarázatot vázoltak, mindegyik akadályos. Két független, véletlenül egy irányba eső esemény statisztikai esélye a Swift többéves megfigyelése mellett is elenyésző. Rövid kitörés plusz elnyújtott utóvillanás a négyperces szünet és a második robbanás energiája miatt kiesik; hosszú kitörés gyenge elővillanással sem stimmel, mert az első jelnek gyengébbnek kellett volna lennie. Felmerült egy ismeretlen felépítésű rendszer is, amely a két leghevesebb energiakibocsátást kapcsolná össze; egyik szcenárió sem győzte meg teljesen a kutatókat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔