Visszafelé sülhetnek el a vizsgálóbizottsági szigorítások a Tisza Párt körül
Az Országgyűlés júniusban fogadta el a Tisza Párt azon javaslatát, amely bíróságihoz hasonló erős jogkörökkel ruházza fel a parlamenti vizsgálóbizottságokat. A Büntető törvénykönyv módosítása értelmében vétséget követ el, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, akadályozva ezzel a bizottság munkáját. Ugyancsak szigorú büntetésre, alapesetben akár két évre számíthat az, aki kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz; amennyiben pedig a hamis állítás bűncselekmény elkövetését szolgálja vagy annak leplezésére irányul, a kiszabható büntetés mértéke három év börtönre emelkedik.
A törvénymódosítás a vizsgálóbizottság elé idézettek mulasztását súlyos pénzbírsággal is rendeli büntetni: az első önhibából történt távolmaradás után százezer, a második után egymillió forintos bírság jár, míg a harmadik alkalommal az újabb egymilliós büntetés mellett a bizottság elnöke az érintett hatósági elővezetését is elrendelheti. A jogszabályi környezet azonban visszájára fordulhat a kezdeményezők számára: a tiszások ma már kifejezetten vonakodnak attól, hogy a saját botrányukat parlamenti bizottság tárgyalja. A testületeknek eredetileg az ellenzék vegzálására megalkotott rendkívüli felhatalmazása most a kormánypárt egyik legnagyobb botrányának kivizsgálására, valamint a Magyar Péter miniszterelnök környezetét érintő ügyek feltárására is felhasználhatóvá válna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔