Negyven év után is épek a csernobili nukleáris üzemanyag mikroszemcséi
Német kutatók ukrajnai mintákat vizsgáltak a csernobili tiltott zónából, hogy megállapítsák, milyen állapotban vannak az 1986-os robbanás során szétszóródott radioaktív részecskék. A Leibniz Egyetem és a Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf tudósai a franciaországi Grenoble-ban elemezték a mindössze 8–50 mikrométeres szemcséket, amelyek négy évtizeddel a katasztrófa után is erősen radioaktívak.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy egyes részecskékben nagyrészt épen maradt az eredeti nukleáris üzemanyag, az urán-dioxid kristályszerkezete. Emiatt az anyag kémiailag stabilabbnak bizonyult a vártnál, ami korlátozhatja, hogy a radioaktív összetevők a talajba vagy a vizekbe kerüljenek. A kutatók három fő részecsketípust különítettek el: az urán-dioxidhoz hasonló szemcséket, a részben vagy teljesen cirkóniumba záródott részecskéket, valamint a környező fémmel összeolvadt maradványokat.
A baleset során az üzemanyag oxidálódott, és olyan vegyületek is létrejöttek, amelyek könnyen mikroszkopikus részecskéket képezhetnek, így a szél felkaphatja, és belélegezhetők lehetnek. A kis mintaszám miatt az eredmények nem általánosíthatók a teljes szennyezett területre, és nem indokolják a tiltott zóna korlátozásainak feloldását. A kutatók további, több helyről származó mintákat vizsgálnának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔