A francia kötvénypiaci válság egyre nagyobb nyomást helyez az EKB-ra
Franciaországban a politikai bizonytalanság, a költségvetési hiány és a társadalmi feszültségek egyszerre rontják az ország pénzügyi megítélését. A befektetők francia államkötvényeket adnak el, ezért a tízéves francia papírok hozamfelára a hasonló futamidejű német kötvényekhez képest május vége óta több mint kétszeresére nőtt. A helyzetet tovább súlyosbítják az oktatás finanszírozása és az egyetemi felvételi rendszer miatt kirobbant diáktüntetések, amelyek az elmúlt héten több helyen erőszakossá váltak, és több ezer letartóztatáshoz vezettek.
A kormány bukásának és a hiány újabb elszállásának veszélye miatt egyre többen várják, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlásokkal mérsékelje a hozamokat, vagy akár engedje el a tulajdonában lévő francia adósság egy részét. Marine Le Pen szerint az alacsonyabb hitelköltségek több tízmilliárd eurót szabadíthatnának fel védelemre, a szuverenitás erősítésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Emmanuel Moulin, a francia jegybank elnöke elutasította a követelést, és hangsúlyozta, hogy a hiány csökkentése a kormány feladata. Az EKB elsődleges megbízatása az infláció 2 százalék körüli szinten tartása, márpedig az infláció továbbra is e cél fölött van. Bár a jegybank rendelkezik piaci beavatkozási eszközökkel, köztük a 2022-ben létrehozott transzmisszióvédelmi eszközzel, egyelőre nem világos, hogy Franciaország megfelelne-e a kötvényvásárlások feltételeinek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔