Bizonytalanság a Libri–Bookline sorsa körül a könyvkiadói szakmában

A könyves szakma a Libri–Bookline sorsát várja. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) vezetője szerint a lényeg, hogy a vállalat működésében ne legyen törés. Az MKKE adatai szerint egyes kiadók árbevétele jelentősen nő, másoké erősen visszaesik; a növekedés mögött gyakran a papír, a nyomtatás, az energia és a munkaerő drágulása áll, nem a nagyobb példányszám. Gál nem az árrések állami szabályozását tartaná megoldásnak: az államnak a kulturálisan fontos, de kevésbé jövedelmező könyveket kínáló kiadókat és kisebb boltokat kellene támogatnia. Az új könyvekre egy évig legfeljebb tízszázalékos kedvezmény adható, ezért egyes vásárlók kivárnak. A helyzetet kényszercsendként írta le: sok az új cím, a szereplők mégis a Libri–Bookline-t és a támogatásokat figyelik.

Az NKA egyik kollégiumának tagjaként azt látja, hogy kollégiumokat vontak össze, a pályázható források csökkentek, a megítélt támogatások kifizetése akadozik, több második féléves pályázat még nem jelent meg. Az ünnepi könyvhét és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál évente tízezreket vonz, a programok ingyenesek, a standokért a kiadóknak fizetniük kell. Egy névtelen független kiadó szerint a díjak egekbe szálltak, és az MKKE nem képviseli kellően a függetleneket. Gál szerint a kiadók és a kereskedők érdekei egyszerre térnek el és esnek egybe; az állam a rendezvények támogatásával a kisebb kiadókat is segíthetné.