Nyolc ország, köztük Magyarország alapított új kárpátaljai együttműködést Zelenszkijjel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Nyugat-Ukrajnában nyolc ország részvételével hozott létre új regionális tömörülést a Kárpátok térségében, amely a kereskedelmi és biztonsági együttműködés elmélyítését célozza. A csúcstalálkozón Románia, Szerbia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Magyarország, valamint az Európai Unió képviselői vettek részt; jelen volt Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb és Nicușor Dan román elnök is. Zelenszkij szerint összesen ötven, több mint egymilliárd euró értékű megállapodást kötöttek, amelyeknek több mint a fele az energiaszektort, különösen a nap- és szélenergiát érinti.

Ugyanazon a napon Donald Trump amerikai elnök aláírta a júliusban elhunyt Lindsey Grahamról elnevezett átfogó oroszellenes szankciós törvényt, amely Oroszország energia- és hadiipara, a büntetőintézkedéseket kijátszó árnyékflotta, illetve Moszkva nagy kereskedelmi partnerei ellen irányul. A jogszabály akár 100 százalékos pótlólagos vámot is lehetővé tesz azon országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt: elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőre, és az intézkedés az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A jogszabály bírálói szerint a benne foglalt felhatalmazás túlmutathat az elnöki hivatali időn; Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

Az amerikai külügyminisztérium ezzel párhuzamosan 2,7 milliárd dollár értékű fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Ukrajnának: légvédelmi fejlesztéseket, Sz-300-as rakéták másolatait, GAM-67-es rakétákat, megnövelt hatótávolságú légvédelmi rendszereket és drónelhárító radarokat tartalmaz. A beszerzést európai hozzájárulásokból és a Biden-adminisztráció alatt jóváhagyott katonai finanszírozási alapból fedezik, amelyet a tavalyi amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás keretében létrehozott Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alapba tőkehozzájárulásként számolna el Washington.

Vlagyimir Putyin eközben azzal vádolta Ukrajnát, hogy szándékosan akadályozza a béketárgyalásokat és beavatkozni próbál az orosz parlamenti választásokba; Zelenszkijt diktátornak nevezte amiatt, hogy mandátuma lejárta után nem írt ki elnökválasztást – Kijev szerint a hadiállapot idején erre jogilag nincs lehetőség. Az orosz támadások a választások alatt is folytatódtak: péntek este és éjjel több ukrán várost ért csapássorozat, az érintett erőművet üzemeltető Roszatom szerint azonban nem keletkezett érdemi kár, a reaktor százszázalékos kapacitással üzemel, és a sugárzási szint sem változott. Mindez idő tájban Friedrich Merz német kancellár is arról beszélt, hogy véget ért a második világháború óta fennálló feltétel nélküli transzatlanti barátság korszaka, az orosz kormány pedig azt állította, hogy az új szankciók megnehezítik a béketárgyalásokat.