Az izraeli választási patthelyzet az ország mély megosztottságát jelzi
Az izraeli választás egyszerre mutatta meg a demokratikus részvétel erejét és az ország politikai megosztottságának mélységét. Rekordmagas részvétel mellett zsidó és arab választók is leadták voksukat, sőt sokan külföldről utaztak haza szavazni. A kampány az utolsó pillanatig intenzív volt, Isaac Herzog elnök pedig a demokrácia iránti erős társadalmi elkötelezettség jeleként értékelte az eredményt.
A voksolás azonban nem hozott egyértelmű győztest: a két szemben álló politikai tömb egyike sem szerzett parlamenti többséget. Izrael arányos választási rendszere eleve koalíciós kormányzásra épül, de a mostani patthelyzet mögött a társadalom több, egymást erősítő törésvonala is kirajzolódik. Feszültség van a vallásos és világi izraeliek között, különösen az ultraortodox fiatalok katonai szolgálat alóli mentessége és az állami támogatások miatt. Az ultraortodox közösség már csaknem a lakosság 15 százalékát teszi ki.
A politikai megosztottságot tovább mélyítette a 2023. október 7-i támadás utáni háború megítélése, valamint a túszok kiszabadításának és a Hamász megsemmisítésének egymással versengő szempontja. A Likud jelentős veszteségeket szenvedett, de várhatóan továbbra is a legnagyobb párt marad. A választók mintegy 10 százaléka a zsidó felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldalra szavazott, miközben az arab pártok körülbelül a voksok 15 százalékát szerezték meg. A következő kormány megalakítása ezért nehéz kompromisszumokat, akár korábbi ellenfelek együttműködését is megkövetelheti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔