Felnyitás nélkül olvastak el négyezer éves ékírásos agyagborítékokat kutatók

A Deutsches Elektronen-Synchrotron (DESY) és a Hamburgi Egyetem kutatói olyan hordozható röntgenberendezést fejlesztettek ki, amellyel roncsolás és felbontás nélkül olvashatók el a mintegy négyezer éves mezopotámiai agyagborítékokba zárt ékírásos szövegek – az eredményeket az npj Heritage Science folyóiratban ismertették. Az ENCI nevű, könnyen szétszerelhető és szállítható eszköz nagy energiájú röntgensugarakkal tapogatja le a lezárt agyagborítékot, egy rézszűrő kompenzálja a megkeményedett agyag okozta torzulást, majd szoftveres rekonstrukció bontja ki virtuálisan a belső szöveget. A műszert először a párizsi Louvre és az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma gyűjteményein tesztelték. Az ankarai múzeumban sikerült elolvasni egy korábban soha fel nem nyitott levelet, amelyet egy Anna-anna nevű asszony írt távollévő kereskedő férjének, Ennum-Asszúrnak: a nő a férj megbízásából próbált behajtani egy ezüstkölcsönt egy Kudátum nevű adóstól, aki a fizetést megtagadta, mondván, csak személyesen a férjnek adja át az összeget, mire az asszony tanúk bevonásával és jogi lépésekkel fenyegetőzött, és sürgette férje hazatérését is. A kutatók szerint a dokumentum fontos bizonyíték arra, hogy a távolsági kereskedelemben utazó férfiak feleségei aktívan részt vettek a családi üzleti ügyek intézésében. A technológia nemcsak szöveget képes feltárni: egy 1993-as expedícióból származó kölcsönszerződés vizsgálatakor egy négyezer éves árpaszemet is azonosítottak a boríték belsejében. A Kr. e. 3. évezred második felétől kezdve elterjedt gyakorlat volt Mezopotámiában, hogy a jogi és üzleti iratokat agyagborítékba zárták, amelyet a szerződés teljesülésekor feltörtek; az ENCI eszköz most lehetővé teszi, hogy a világ múzeumaiban őrzött, mindeddig bontatlan példányok tartalmát is megismerjék a kutatók anélkül, hogy a leletek fizikailag sérülnének.