Szakkarai sírfeliraton azonosították az egyik legkorábbi erkölcsi önvallomást
Szakkarában, egy óbirodalmi sírkamra töredékes mészkőfeliratain azonosították az ókori Egyiptom egyik legkorábbi, erkölcsi feddhetetlenséget hirdető nyilatkozatát. Hana Vymazalová, a Prágai Károly Egyetem egyiptológusa a The Journal of Egyptian Archaeology folyóiratban számolt be Huvi, az 5. dinasztia idején élt magas rangú tisztségviselő sírjának elemzéséről. A sírt 2019-ben fedezték fel Dzsedkaré Iszeszi fáraó szakkarai piramiskomplexumának temetőjében; kőrablók miatt csak egy nagyobb, erősen mállott mészkőtömb és kisebb töredékek maradtak.
A feliratokat nagy valószínűséggel a sírkápolna keleti homlokzatán, a bejárat közelében helyezték el. A hieroglifák között olvasható Huvi kijelentése, miszerint soha semmit nem vett el senkitől; ez a szakirodalomban ideális életrajzként ismert műfaj egyik legkorábbi példája. A hiányos szöveg nem rekonstruálja tényleges viselkedését, de a hivatali karrierre és a temetkezési előkészületekre is utal. Két töredéken szerepel Dzsedkaré és felesége, Szetibhor királyné neve, ami szoros kapcsolatra utal; a fáraó uralkodói nevének használata magánsíron ritka. Más részletek állami intézmények tisztviselőit, halotti papokat, gyermekeket és a sír elleni gonosz tettekkel szembeni korai átokformulát említenek. Huvi díszes mészkő szarkofágját az ókorban darabokra törték, a sírkamrában csak egy sarka maradt meg.
Az 5. dinasztia a Kr. e. 25. és 24. század fordulóján a központi hatalom részleges decentralizálásával és a vidéki tisztviselők erősödésével járt. Dzsedkaré Abuszír helyett Szakkarában építtetett piramist; a hangsúly a vallási és adminisztratív hálózatokra került, a magas rangúak pedig nagyobb masztabáikat a királyi sír közelében emelték. Az ideális életrajzok a maat, az isteni világrend megtestesítőjeként mutatták be a halottat, hogy a túlvilági bíróság előtt biztosítva legyen a lélek jóindulata.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔