A Fradiváros már megépült – szerte az országban, 25 és 155 milliárd közötti becsléssel

Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke idén nyáron 155 milliárd forintos projektként beszélt a Népligetbe tervezett Fradivárosról, amely a jelentős állami támogatások ellenére sem épült meg, miközben a tervek az évek során többször változtak. A 2022-es iratok szerint a sportközpontot 2027-ig, két ütemben valósították volna meg: 2023 és 2025 között a Vajda Péter úttól délre a csarnokkomplexumot, 2025 és 2027 között az út túloldalán a labdarúgó-akadémiát. A klub megbízottja 2022 szeptemberében környezetvédelmi hatósági eljárást indított.

Az első ütembe multifunkcionális kézilabdacsarnok, jégkorongcsarnok, vízilabda-aréna és atlétikai központ, a másodikba akadémiaépület, kápolna, üzemeltetési épület, élő- és műfüves pályák kerültek volna. Új, kétszer egysávos út, parkolók és gyalogos felüljáró is épült volna, a Kőbánya–Népliget 132 kilovoltos légvezetéket pedig földkábelre tervezték. A Paulinyi & Partners 2022-es tervezési pályázata 5000 férőhelyes, 16 600 négyzetméteres kézilabda-arénát, 3000 férőhelyes jégcsarnokot, 2500 férőhelyes vízilabda-arénát, 5000 négyzetméteres atlétikai központot, hét élőfüves és hat műfüves pályát, valamint 5000 négyzetméteres akadémiai központot írt elő.

Pontos műszaki tartalom nélkül a lap már megépült magyar példákkal becsült. A 2022-es tatabányai, mintegy 6200 nézős, közel 20 ezer négyzetméteres csarnok több mint 24 milliárdba, a szegedi Pick Aréna 8300 férőhellyel és 28 400 négyzetméterrel 35 milliárd fölé került; a kisebb Fradi-csarnokra 2023-as kezdésnél 20 milliárdos nagyságrendet tippelnek. Az ajkai 1500 férőhelyes jégcsarnok 1,42 milliárdos, a győri 2020-as Nemak 1200 nézővel 2,17 milliárdos, a székesfehérvári Alba Aréna 6000 férőhelyes és csaknem 46 milliárdos volt, utóbbi azonban multifunkcionális arénaként nem közvetlen párhuzam. A koncepció elemei szerte az országban már állnak; a teljes költségre 25 és 155 milliárd forint közötti sáv maradt.