Hogyan formálja Izrael választását a gázai háború
Az október 27-i izraeli parlamenti választás az első általános szavazás az országban a 2023. október 7-i támadások óta, amelyekben 1139 ember vesztette életét, és amelyeket követően az izraeli offenzíva már több mint 74 ezer palesztin áldozatot követelt a Gázai övezetben. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a nemzetbiztonságot állította kampánya középpontjába: szeptember 29-én bizonyítékok nélkül figyelmeztetett a voksolás előtti lehetséges támadásokra, felidézve, hogy csapatai több mint 100 fegyverest öltek meg a közelmúltban Gázában. Netanjahu még egy Dubajból Tel-Avivba tartó Flydubai-gépen történt fejszés pilótatámadást is a saját nélkülözhetetlensége melletti érvként használt fel.
A háború az izraeli közélet drasztikus jobbratolódását hozta magával. Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter a Ciszjordániában indítandó katonai fellépést sürgette, választási szövetségese, Mose Feiglin pedig Gáza annektálását követelte. Ahron Bregman biztonságpolitikai szakértő rámutatott, hogy a jobbratolódás az 1973-as jom kipuri háború óta tart, de Netanjahu azzal legitimálta végleg a szélsőjobboldalt, hogy kormányába emelte Szmotricsot és a rasszizmus szításáért korábban elítélt, jelenleg védelmi tárcára pályázó Itamar Ben-Gvirt. Ahmed Najar palesztin politikai elemző szerint a választási küzdelem mára arról szól, hogy a politikusok ki tud agresszívabb fellépést ígérni a palesztinokkal szemben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔