A Magyar Reklámszövetség bírálja a Tisza-kormány sávos reklámadóját
Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség elnöke szerint a reklámadó újbóli bevezetése elsősorban a hazai médiacégek versenyképességét rontaná. Emlékeztetett: az adó 2013-as felvetése, majd 2014-es bevezetése máig negatív emlék a piacon, mert politikai és üzleti célokat is szolgált, és a médiaipar átalakításának eszköze volt. Azóta a magyar médiaszereplők helyzete a nemzetközi versenytársakkal szemben tovább romlott. Az adó túlnyomó részét a médiacégek fizetnék, amelyeknek a reklámbevétel az elsődleges forrásuk; ezért az intézkedést médiaadónak is lehetne nevezni.
A reklámpiac alacsony növekedésű, idén a költések összege csökkenhet, jövőre sem várható érdemi bővülés. Új ágazati különadó ebben a helyzetben csökkenti az érintettek bevételeit, a hirdetők pedig nem költenek emiatt többet. A cégek vagy „benyelik” a terhet, vagy áthárítják; a jövedelmezőség alacsony, az adó akár az ágazat teljes profitját felemésztheti. Ha a hirdetőkre hárul, azok nem növelik feltétlenül a büdzsét, így kevesebb pénz jut a médiához.
A Tisza-kormány kezdetben 3,75 százalékos egységes kulcsról beszélt, majd sávos megoldásra váltott. Novák szerint versenyképességi szempontból másodlagos, hogy a globális digitális platformok befizetik-e az adót: a jogkövető magyar cégek biztosan teljesítik a kötelezettséget, ami rontja helyzetüket. A parlamenthez benyújtott javaslat az adómentességi értékhatárt 100 millióról 500 millió forint reklámbevételre emelné, így a legkisebbeket egyelőre nem érinti. Tömeges cégbezárásra nem számít, beruházások elhalasztására és visszafogására igen, ami a tartalomszolgáltatás minőségét is ronthatja. A szövetség azt szorgalmazza, hogy a reklámadót sem ebben, sem más formában ne vezessék be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔