Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás egyes szabályait

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag, még az új tagok nélkül, 11 fővel, első ízben a szeptember 1-től elnökhelyettes Czine Ágnes vezetésével megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulás egyes szabályait. A panaszos Budaörsre a döntés azonnal érvényes; a törvény és a miniszteri rendelet 2026. december 31-i hatállyal veszti érvényét a költségvetési gazdálkodás kiegyensúlyozottsága miatt.

Budaörs másfél éve panaszolta, hogy nyolc év alatt több mint 5 milliárd forinttal fizetett be többet, mint amennyi támogatást kapott. Az Ab szerint a 2024-es határozattal ellentétesen az Orbán-kormány előterjesztésére a Fidesz-többségű parlament a szolidaritási hozzájárulás eljárását kivette az általános közigazgatási rendtartás alól, megszüntette a pénzügyminiszter mérlegelési jogát, és NGM-rendeletre bízta az összegek kiszabását. Más eljárási szabály sem alkalmazható, így kikerült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jognak a hatálya alól; a kötelezett a jogalapot és az összeget bírói úton sem vitathatja.

Az Ab megsemmisítette a Budaörsre vonatkozó tételt a törvény mellékletében és a miniszter rendeletalkotási felhatalmazását. Horváth Attila alkotmánybíró – a döntéssel egyetértve – párhuzamos indokolásában sérelmezte, hogy a többi önkormányzat fizetési kötelezettsége ugyanazon alaptörvény-ellenes eljárás alapján év végéig fennmarad. Hasonló rendszer esetén a jogalkotónak biztosítania kell a jogalap és az összeg vitathatóságát.