Történészek vitatják, hogy kígyómarás okozta Kleopátra halálát
A hagyományos történet szerint VII. Kleopátra, a Ptolemaiosz-dinasztia utolsó egyiptomi uralkodója Kr. e. 30-ban egy áspiskígyó marása miatt halt meg. Prudence Jones és Jane Draycott történészek szerint azonban ez a történet inkább római propaganda eredménye lehet, mint biztos történelmi tény. Úgy vélik, Kleopátra valószínűleg valamilyen gyorsan és csendben ható mérget választott, hogy elkerülje a római fogságot és a nyilvános megaláztatást.
A kígyómarás elméletével az egyiptomi kobra mérgének hatása is nehezen egyeztethető össze. A méreg rendszerint lassú, fájdalmas halált, bénulást, görcsöket és légzési elégtelenséget okoz, miközben Plutarkhosz arról írt, hogy Kleopátrát méltóságteljes pózban, külsérelmi nyomok nélkül találták meg két szolgálójával, Iras-szal és Charmionnal együtt. Az is kérdéses, hogy egyetlen kígyó elegendő mérget juttathatott volna mindhárom nő szervezetébe, hiszen a hüllők úgynevezett száraz marást is alkalmazhatnak.
A korszak orvosi és toxikológiai szövegei más lehetőségeket is említenek, például mérgező kenőcsöt vagy hajtűbe rejtett mérget. Alexandria tudományos központként bőséges hozzáférést biztosított különféle mérgekhez és gyógyszerekhez. A kígyólegendát nagy valószínűséggel Octavianus terjesztette el: Plutarkhosz szerint római diadalmenetén olyan Kleopátra-ábrázolást vittek, amelyen egy áspiskígyó látható. Az is elképzelhető, hogy a korabeli kígyó alakú karpereceket értették félre. Kleopátra halála után Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔