Több mint hétezer éves neolitikus sírt találtak Lipcsében
Lipcsében, a Möckern városrészben egy iskolaépítés előtt végzett leletmentő ásatáson több mint hétezer éves, kora újkőkori település és temetkezés maradványai kerültek elő. A régészek négy hosszúház alaprajzát azonosították, amelyek közül az egyik mintegy 30 méter hosszú lehetett. A környéken pattintott kőből készült sarlók, csiszolt kőbalták, valamint szarvasmarhák és sertések csontjai is előkerültek, így a lelőhely az első földműves közösségek életmódjáról is képet ad.
A legjelentősebb lelet egy emberi sír, amelyet az egyik épület közvetlen közelében tártak fel. A halottat felhúzott végtagokkal, magzati pózban temették el, ami a korszak jellegzetes rítusa volt. A csontváz rossz állapota miatt a biológiai nemet egyelőre nem tudták megállapítani, de a kutatók laboratóriumi vizsgálatokkal értékelhető DNS-mintát remélnek kinyerni. Ez alapján később a halott neme, származása és esetleges bevándorlása is vizsgálható lehet.
A lelet a vonaldíszes kerámia kultúrájához kapcsolódik, amely a Kr. e. 6. évezred közepe táján terjedt el Közép-Európában. E közösségek már növénytermesztéssel és háziasított állatok tartásával foglalkoztak, ezért tartós, fából és agyagból épített falvakban éltek. A csontok szokatlan fennmaradását az tette lehetővé, hogy a régió savas talajával ellentétben ezen a helyen magas volt a föld mésztartalma. A temetkezés ritkasága miatt a felfedezés fontos adatokat adhat a korai európai telepesek migrációjáról és rokonsági kapcsolatairól.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔