Háborúk és belpolitikai megosztottság közepette választ Izrael
Izraelben kedden parlamenti választást tartanak, az elsőt a 2023. október 7-i Hamász vezette támadások és az azt követő gázai háború óta. A voksolás tétje, hogy milyen irányt vesz az ország, miközben Izrael több, évek óta húzódó konfliktusban érintett, nemzetközi megítélése romlik, és a társadalmi megosztottság is egyre mélyebb. A négy évre megválasztott parlamentbe azok a pártok jutnak be, amelyek legalább a szavazatok 3,25 százalékát megszerzik.
A kormányalakításért két fő politikai blokk verseng. A Benjamin Netanjahu vezette Likud köré szerveződő koalícióban több szélsőjobboldali és ultraortodox párt, köztük az Egyesült Tóra Judaizmus, a Sasz, az Otzma Yehudi és a Religious Zionism-Zehut vesz részt. A legnagyobb ellenzéki tömörülést a Yashar, a Demokraták, a Jiszráél Bejtenu és a Together szövetség alkotja; vezetői között van Gadi Eisenkot, Jair Golan, Avigdor Lieberman, Naftali Bennett és Jair Lapid.
A választás előtti felmérések szerint egyik oldal sem számíthatott a 120 fős kneszetben szükséges 61 mandátumra: a KAN becslése 52 ellenzéki és 50 Netanjahuhoz kötődő képviselővel számolt. A fennmaradó helyekről többek között a két fő arab többségű lista dönthet, de mindkét nagy blokk kizárta velük az együttműködést. Elhúzódó koalíciós tárgyalások, kisebbségi kormány vagy újabb választás is következhet.