Félidős demokrata győzelem után nyitott marad Trump külpolitikai mozgástere, Irán kérdése döntő
A félidős választásokon a Demokrata Párt kényelmes többséget szerzett a szövetségi törvényhozás mindkét házában, a Republikánus Párt súlyos veresége után az elnök és a kongresszus közötti erőviszonyok átrendeződnek. A széles elnöki külpolitikai hatáskör ettől még nagy mozgásteret ad Donald Trumpnak, de nehezebb körülmények között. A külpolitika, különösen a lakosság körében rendkívül népszerűtlen iráni háború hangsúlyos volt a kampányban, és hozzájárult az üzemanyagárak emelkedéséhez. Trump korábban fordulópontról beszélt; a kérdés, hogy a republikánus bukás után is újabb komolyabb csapássorozatba kezd-e. Történelmi példák és eddigi döntései alapján az eszkaláció benne van, J. D. Vance alelnök viszont X-bejegyzésben a vereség okának a háborút nevezte, és óvatosan elhatárolódott: a tőlük elforduló republikánusok szerinte a háború végét, a megélhetést, az amerikai érdekek elsőbbségét és az Izraellel való kapcsolat megváltoztatását várják. Trump szerdán azt mondta, a háborúban semmit sem csinálna másként, és meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson; a magas dízelárakat inkább az orosz olajfinomítókat ért ukrán válaszcsapásokkal hozta összefüggésbe, miközben az Egyesült Államok napi több százezer dollárért kísér tankerhajókat a Hormuzi-szoroson. Marco Rubio külügyminiszter tagadta, hogy mandátum lejárta előtt távozna; Pete Hegseth védelmi miniszter a vereség után támadások célpontja lett. Pénteken Stephen Millert kabinetfőnökké nevezték ki. Két év múlva Trump távozik, Vance és Rubio a 2028-as jelöltségre gondolhat; a következő időszak konfliktusai Irán, Izrael, Oroszország–Ukrajna, Kína és Kuba körül sűrűsödhetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔