Kármán András: a NER lebontása nélkül nem indul újra a gazdasági felzárkózás
Kármán András pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság korábbi, főként a foglalkoztatás és a tőke bevonására épülő növekedési modellje a 2010-es évek végére elérte korlátait. 2022 második negyedéve óta a magyar GDP mindössze 0,7 százalékkal bővült, miközben Szlovákiában 5,7, Lengyelországban 9,5, Horvátországban pedig 12,5 százalékos növekedést mértek. Kármán szerint a lemaradás nem elsősorban a külső környezet következménye, hanem a magyar gazdaság alacsony termelékenységéé.
A felzárkózás újraindításához erősebb versenyre, több beruházásra és a tőke hatékonyabb elosztására van szükség. A pénzügyminiszter úgy látja, hogy a termelékenység éves szinten a régiós mediánnak megfelelő, 1,5 százalékos ütemben növekedhet, de csak akkor, ha a források azokhoz a vállalatokhoz jutnak, amelyek valóban eredményesen használják fel azokat. Ebben az uniós támogatások hatékony felhasználása, valamint a technológiai és szervezési innováció is fontos szerepet kap.
Kármán szerint a koncessziós szerződések felülvizsgálata, a korábbi túlárazott megállapodások újratárgyalása és a versenykörnyezet átalakítása a NER gazdasági örökségének lebontását is jelenti. Ezek rövid távon kihasználatlan kapacitásokkal és csúszó projektekkel járhatnak, hosszabb távon azonban a versenyképesebb piacgazdaság alapjait teremthetik meg. A munkaerőpiacon még vannak tartalékok, de a demográfia miatt ezek fokozatosan szűkülnek, ezért gyors és hatékony képzési programokra is szükség lesz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔