A feldolgozott élelmiszerek a kalóriáktól függetlenül is erősebb inzulinválaszt váltanak ki
A Nature Metabolism folyóiratban megjelent klinikai kutatás szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek akkor is eltérő anyagcsere- és agyi választ váltanak ki, ha tápértékük szinte teljesen megegyezik a teljes értékű ételekével. A Virginia Tech két kutatója, Zach Hutelin és Alex DiFeliceantonio által vezetett kísérletben felnőttek két, tápanyag-összetételében közel azonos fogást fogyasztottak el. Az ultrafeldolgozott étkezés lényegesen nagyobb inzulinszint-emelkedést okozott a vérben, enyhén növelte az étkezés utáni kalóriaégetést, és lassította a szénhidrátok felhasználására való átállást.
Ezek az anyagcsere-eltolódások összefüggtek azzal, hogyan reagáltak az agy jutalomfeldolgozó területei az ételfotókra, jóllehet a résztvevők egyformán kedvelték mindkét ételt. Mindez arra utal, hogy az ipari feldolgozás a kalóriáktól, a zsírtól, a cukortól és a rosttól függetlenül is befolyásolja a szervezetet. A gyári eljárások ugyanis lebontják a sejtfalakat és módosítják a fizikai szerkezetet, így a tápanyagok eltérő ütemben érik el a vékonybél érzékelőit, amelyek az agy jutalmazó központjának küldenek jeleket.
A Nova osztályozási rendszer szerint ultrafeldolgozottnak minősülő – aromákkal, színezékekkel és emulgeálószerekkel készülő – termékek az Egyesült Államokban a kalóriák 55 százalékát adják, és a népességvizsgálatok az elhízással, az anyagcsere-betegségekkel és a rákkal hozzák kapcsolatba őket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔