Tizenkét év után kerülhetnek a magyar jogrendbe az isztambuli egyezmény ajánlásai
Tizenkét év után kerülhetnek be a magyar jogrendbe az Isztambuli Egyezmény ajánlásai, amelyek bevezetését civil szervezetek régóta sürgetik. A cél nem pusztán új szabályok elfogadása, hanem a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak kezelésének átfogóbbá tétele. A változások része lehet a társadalmi szemléletformálás, az áldozatok számára elérhető speciális krízisközpontok kialakítása, valamint az igazságszolgáltatási eljárások olyan átalakítása, amely mérsékli a sértetteket érő újabb traumákat.
A probléma súlyát jól mutatja, hogy az áldozatok sokszor már a hatósági eljárástól is tartanak. K. Endre, aki később kegyelemben részesült, a Kúriához benyújtott kifogásában éppen azt sérelmezte, hogy nem lehetett jelen az áldozat kihallgatásánál. Ez a kérdés az eljárási garanciák és az áldozatvédelem közötti kényes egyensúlyt is megmutatja.
Renner Erika, a lúgos támadás áldozata arról beszélt, hogy a bíróságon megalázó kérdésekre kellett válaszolnia, és újra meg újra fel kellett idéznie a történteket. Az egyezmény ajánlásainak jogrendbe építése azt szolgálhatja, hogy az áldozatok meghallgatása szakszerűbb, kíméletesebb és biztonságosabb legyen. A tényleges eredmények azonban csak fokozatosan, az intézmények és a szakemberek felkészítésével válhatnak láthatóvá.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔