Szakértők globális egészségügyi vészhelyzetet sürgetnek a klímakárok gyorsulása miatt
Közel 150 kutató több mint harminc országból azt kéri, hogy a klímaváltozást globális egészségügyi vészhelyzetté nyilvánítsák, mert a hő, az aszály és a viharok már milliók halálához kötődnek, a kár pedig gyorsabban nő, mint korábban. A Lancet Countdown on Health and Climate Change szerint 2023-ban a klímaváltozás több mint félmillió hőhullámi halálesetért volt felelős, 2016 óta pedig közel hárommillióért. 2016 és 2023 között a hőhalálozások 68 százaléka volt klímaokozta, az előző évtized 55 százalékához képest, az éves növekedés több mint kétszeresére nőtt. Az extrém aszály sújtotta terület több mint 700 százalékkal gyorsabban bővült, mint a Párizsi Megállapodás előtti évtizedben; a hő tavaly mintegy 1,07 billió dollár jövedelemkiesést okozott. 2025-ben 573 milliárd potenciális munkaóra veszett el, főként a mezőgazdaságban; Afrikában és Délkelet-Ázsiában a veszteség elérheti a GDP 5 százalékát, a fejlettebb gazdaságokban 0,5 százalékot. 2003 óta a szárazföld 43 százaléka szárad, 37 százaléka nedvesedik, tehát több mint 80 százalék tolódik a szélsőségek felé. 2024-ben hőhullámok és aszályok közel 128 millióval több embert toltak élelmiszer-insecuritybe a 1981–2010-es átlaghoz képest. Alan Dangour (Wellcome Trust) szerint a sikert az életben maradottakban kell mérni. Marina Romanello (University College London) lépcsős romlásról beszél. Ollie Jay (University of Sydney) a hőgutát, az alváshiányt és a krónikus betegségek romlását is a jéghegy víz alatti részének nevezi. A szakértők új WHO-eszközt sürgetnek, amelyet az ENSZ és a tagállamok hoznának létre; a COVID és a mpox idején használt PHEIC rövid távú vészhelyzetekre készült, a klímaválság tartós, több szektoros kezelésére kevés.