A ceutai hatás: meddig fajulhat Európa migrációellenes hangulata

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében kiemelt hangsúlyt fektetett a határvédelem megerősítésére és új, a migráció kezelésére szolgáló eszközök bevezetésére. A megszólalás apropóját a júliusi ceutai események adták: két nap leforgása alatt több tízezer, túlnyomórészt marokkói migráns lépte át tömegesen a határt Spanyolország észak-afrikai exklávéjába, ami az egyik legnagyobb ilyen jellegű beáramlás volt az utóbbi évek során. Az eset éles diplomáciai vitát váltott ki a szocialista vezetésű spanyol kormány és Giorgia Meloni olasz szélsőjobboldali kormányfő között, jelezve, hogy a migráció kérdésében mély törésvonalak húzódnak az uniós tagállamok, sőt az egyes politikai táborok között is. A feszültség begyűrűzött Németországba is, ahol visszaállították a határellenőrzéseket, miközben a szélsőjobboldali erők a hétvégi tartományi választásokon is erősödést remélnek. A történet egy különös mellékszála, hogy a Real Madrid több sztárjátékosa elutasította, hogy szolidaritást vállaljon Ceutával, arra hivatkozva, hogy egy ilyen gesztust migránsellenes üzenetként is lehetne értelmezni – ez is mutatja, mennyire kényes és megosztó témává vált a migráció kérdése az európai közéletben. Az események azt is felszínre hozzák, hogy miközben Európát egyszerre fenyegetik amerikai vámok, az ukrajnai háború és a klímaváltozás okozta problémák, sok állampolgár és politikai szereplő számára mégis a migráció tűnik a legégetőbb, legérzékenyebb kérdésnek.