Több mint ezer betöltetlen háziorvosi körzet érint mintegy 1,4 millió embert Magyarországon
Magyarországon 2026 őszére tovább romlott a háziorvoshiány: egy októberi szakmai konferencián 1025 betöltetlen háziorvosi körzetről számoltak be, a 2019-es adat 2,4-szereséről, ami mintegy 1,4 millió embert érint, és akiknek az alapellátását helyettesítéssel oldják meg. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az aktív orvosok száma 2020 és 2024 között nőtt, 2025-ben viszont 2,3 százalékkal, 42 117-re csökkent az érvényes engedéllyel rendelkezők létszáma. Az üres praxisok 90 százaléka több mint egy éve, 37 százaléka öt évnél régebben betöltetlen, 15 százalékukban egy évtizede nincs saját orvos.
A hiány országszerte jelen van, a határ menti településeken, az Alföld délkeleti részén és a Közép-Dunántúlon különösen. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nagyjából minden negyedik körzet üres, Borsodban minden ötödik, sok kistelepülésen állandó orvos sincs. Budapesten már minden nyolcadik körzetben nincs orvos, a főváros így közelíti az országos átlagot.
A magánellátás, a megélhetési költségek és a kötelező ügyelet – a központi ügyelet megszűnése után – idősebb orvosokat és családalapítás előtt állókat is elriasztott. A Magyar Orvosi Kamara szerint a háziorvosi bértábla átlagosan 300 ezer forinttal marad el a szakorvosi fizetésektől, a teljes bértámogatás csak szoros praxisközösségben jár. Alig 400 háziorvos 40 év alatti, a 70 év felettiek száma eléri az 1400-at. A helyettesítők kapacitása véges, a krónikus gondozás gyengül, a betegek a sürgősségire és a kórházakba szorulnak. A szervezetek szerint egyszeri letelepedési támogatással nem lehet fiatalokat vonzani: kiszámítható életpályára, a bérolló zárására, kevesebb adminisztrációra, modern eszközökre és a hátrányos térségek kiemelt támogatására lenne szükség.