Az EU a háború után sem indítaná újra az Északi Áramlat vezetékeit
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az ukrajnai háború lezárása után sem indulhatna újra az orosz földgáz szállítása az Európai Unióba az Északi Áramlat vezetékein. A Németországot és Oroszországot összekötő, több mint 1200 kilométeres tenger alatti rendszer uniós szankciók hatálya alatt áll: az Északi Áramlat 1 nem működik, az Északi Áramlat 2 pedig soha nem kapott német üzemeltetési engedélyt.
A Bizottság szerint az orosz energiától való függetlenedés nem csupán a szankciókhoz vagy a háborúhoz kötött ideiglenes döntés, hanem jogszabályokban rögzített, hosszú távú irány. A rövid távú LNG-szerződések már kifutottak, a hosszú távú megállapodások legkésőbb 2027 januárjáig, a vezetékes gázra vonatkozó szerződések pedig 2027 szeptemberéig zárulnak le. Az utolsó orosz gázszállításoknak 2027 végéig kell megszűnniük.
Az orosz vezetékes gáz uniós részaránya a 2021-es mintegy 40 százalékról 2025-re körülbelül hat százalékra esett vissza, az átállás azonban drágább amerikai LNG-re és jelentős többletköltségekre kényszerítette Európát. Miközben sajtóértesülések szerint Washington és Moszkva az európai szállítások újraindításáról, sőt az Északi Áramlat amerikai befektetővel történő újjáélesztéséről is egyeztethet, az uniós vezetés kitart a leválás mellett. A szabályok módosításához új bizottsági javaslat és a tagállamok minősített többsége kellene.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔