A 2026-os magyar kukoricatermés nem fedezi a hazai igényt, a takarmány tonnánként 20–30 euróval drágább
A 2026-os magyar kukoricatermés várhatóan messze nem fedezi a hazai igényeket. A Hungrana szabadegyházi gyárának éves szükséglete önmagában körülbelül egymillió tonna jó minőségű, toxinmentes kukorica. Reng Zoltán vezérigazgató szerint ennyi kell a 90 százalékos kapacitáskihasználtsághoz; becslések szerint 2026-ban nagyságrendileg ennyi megfelelő hazai árualap lehet, amire a takarmánygyártásnak és az állattartásnak is szüksége van.
A takarmány itthon tonnánként 20–30 euróval drágább, mint Nyugat-Európában. Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke szerint néhány hete még 12–15 euró volt a különbség. Magyarország korlátozza az ukrán kukorica behozatalát, a nyugat-európai gyártók viszont az olcsóbb alapanyagból készült takarmányt szabadon vihetik a magyar piacra. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója szerint az állattenyésztést nem lehet szüneteltetni. A magyar sertéstartás a dán top 5 százalék teljesítményét is elérheti.
A tejtermeléshez szemes kukorica és kukoricaszilázs is kell; az aflatoxin a tejben gyorsan megjelenhet, ezért a szennyezett tétel nem használható. Az Alföld délkeleti részén öntözés nélkül a termesztés egyre kevésbé biztonságos. Az import mintavételt, minőségellenőrzést és szállítást igényel: Lengyelországban a logisztika a korlát, Szlovákiából és Romániából is próbálnak vásárolni. Varga szerint számos takarmánynál továbbra is szükség van nagyjából 20 százalék kukoricára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔