A múlt sebei és az ügynökakták feltárásának alkotmányos dilemmái Lomnici Zoltán írásában
Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetben megjelent írásában az állambiztonsági ügynökakták nyilvánosságra hozatalának összetett alkotmányos dilemmáit tekinti át. Felidézi, hogy Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság a 37/2005. (X. 5.) határozatában már alkotmányellenesnek nyilvánította az MSZP–SZDSZ-kormány által tervezett korlátlan elektronikus közzétételt. A testület akkor kimondta: a személyes adatok védelme és az információs önrendelkezési jog olyan alapvető normák, amelyeket politikai célokból sem lehet felülírni, különösen ha az a nem közszereplők adatainak sérelmével és a hatékony jogorvoslat hiányával jár.
A szerző szerint a most napirendre vett automatikus közzététel ismét figyelmen kívül hagyja az arányosság követelményét, amellyel szemben a német Stasi-modell az egyéni hozzáférésre és a kutatói mérlegelésre építve teremtett egyensúlyt. A GDPR, az Infotv. és az európai jogi normák garanciákat követelnek meg a vitatható tartalmú levéltári iratok kezelésénél. Lomnici hangsúlyozza: a múlt feldolgozása elengedhetetlen kötelesség, ám a jogállamiság feladása nélkül kell megvalósulnia; a téma hirtelen felmelegítése ráadásul alkalmas lehet arra is, hogy elterelje a figyelmet a költségvetési nehézségekről és a gazdasági kihívásokról.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔