Washington ismét felszítja a Közel-Kelet felekezeti ellentéteit
A Foreign Policy elemzése szerint Washington újra olyan politikai irányt követ Irakban és a tágabb Közel-Keleten, amely elmélyítheti a síita–szunnita és más felekezeti törésvonalakat. Miközben az Egyesült Államok a síita fegyveres csoportok lefegyverzését sürgeti, kevés figyelmet fordít arra, hogy ezek a szervezetek milyen biztonsági fenyegetésektől tartanak. A térségben a korábbi háborúk emléke továbbra is élő: tavasszal az iraki hatóságok több mint 30 kurd pesmerga harcos, iraki biztonsági ember, valamint jezidi nő és gyermek maradványait találták meg egy Moszul közelében feltárt Iszlám Állam-tömegsírban. A szíriai Deir ez-Zórban egy héttel korábban szintén tömegsír került elő; idén legalább 18 hasonló helyszínt dokumentáltak Szíriában.
A cikk felidézi, hogy tavaly márciusban több mint 1400 szíriai alavita, júliusban pedig drúzok estek felekezeti erőszak áldozatául. Joshua Landis ezt a folyamatot a Szíriát, Irakot és Libanont érintő „nagy szétválogatódásként” írja le: a közösségek egyre inkább etnikai és vallási enklávékba húzódnak vissza. Az elemzés szerint Washington korábbi iraki beavatkozása, a szunnita kisebbség gyors háttérbe szorítása és a szíriai háborúban támogatott szélsőséges csoportok hozzájárultak az Iszlám Állam felemelkedéséhez. Donald Trump kormánya most Ahmed al-Sharaa erőire bízná a Hezbollah kezelését, miközben Irakban lefegyverezné az Iszlám Állam ellen harcoló síita alakulatokat. A Foreign Policy szerint ez azért veszélyes, mert az amerikai döntéshozók ismét olyan helyi erőviszonyokat próbálnak alakítani, amelyeket nem értenek kellőképpen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔