Szűk többséget szerzett a svéd baloldali ellenzék

A svéd baloldali ellenzék mindössze hárommandátumos többséget szerzett az ország parlamenti választásán. A teljes szavazatszámlálás alapján a négy ellenzéki párt 176 helyhez jutott a 349 fős Riksdagban, míg a leköszönő konzervatív vezetésű kormányt alkotó vagy kívülről támogató négy párt összesen 173 mandátumot kapott. Az eredmény véglegessé válása után Ulf Kristersson hivatalban lévő miniszterelnök bejelentette lemondását.

Az ellenzék előnye kezdetben még bizonytalan volt. A végeredményt azoknak a korai voksoknak a feldolgozása erősítette meg, amelyek a választás napjáig nem érkeztek meg a szavazóhelyiségekbe; ezek közé tartoztak a külföldről leadott szavazatok is. A legnagyobb önálló politikai erő a Magdalena Andersson volt miniszterelnök vezette, balközép Szociáldemokraták lett, annak ellenére, hogy a párt veszített korábbi támogatottságából. Andersson így esélyt kap arra, hogy visszatérjen a 2022-ben elveszített kormányfői tisztségbe.

A parlamenti többség azonban önmagában nem jelent gyors kormányalakítást. A baloldali tömb pártjai között fennálló feszültségek miatt hosszadalmas és összetett tárgyalásokra lehet szükség ahhoz, hogy a 176 mandátumból működőképes kormánytöbbség jöjjön létre. A szűk különbség egyben azt is jelenti, hogy az új kabinet parlamenti mozgástere korlátozott lehet.

Kristersson eddig hárompárti, jobbközép koalíció élén kormányzott, amelynek többsége a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali gyökerekkel rendelkező, de a politikai fősodor felé elmozdult Svéd Demokraták külső támogatásától függött. Győzelem esetére Kristersson ezúttal már kormányzati tisztségeket is kilátásba helyezett volna számukra, a 173 mandátumos eredmény azonban ezt a forgatókönyvet meghiúsította.