Gravitációs lencsékkel készíti elő a Hubble a Roman űrtávcső kutatásait
A NASA Hubble űrtávcsöve egy olyan gravitációs lencsét örökített meg, amelyben egy közelebbi galaxis tömege elhajlítja és felerősíti egy távolabbi galaxis fényét. Az előtérben látható elliptikus galaxis mintegy 4,5 milliárd fényévre található, míg a háttérgalaxis körülbelül 8 milliárd fényévnyire van. A távolabbi objektum fénye két ívként jelenik meg: az egyik nagyobb és feltűnőbb az előtérgalaxis bal felső részén, a másik kisebb, megfordított kép a jobb alsó oldalon. Ezt a jelenséget ív–ellenív párnak nevezik.
A gravitációs lencsézés akkor jön létre, amikor egy előtérben lévő nagy tömegű objektum meggörbíti a téridőt, így a mögötte elhaladó fény útja is megváltozik. A háttérgalaxis torzulásának vizsgálatával a kutatók megbecsülhetik az előtérgalaxis teljes tömegét. Mivel a látható anyag önmagában nem magyarázza a torzulás mértékét, ezek a megfigyelések a sötét anyag mennyiségének feltérképezésében is fontosak.
A felvétel egyben a Nancy Grace Roman űrtávcső jövőbeli kutatásait készíti elő. A Hubble nagy felbontásban, egyenként tanulmányozza a lencséket, míg a főként infravörös tartományban dolgozó Roman jóval nagyobb égterületet lát majd át, ezért sokkal több ilyen rendszert fedezhet fel. A Hubble képei alapján készülő számítógépes modellek segíthetik a Roman nagy látómezejű felvételeinek elemzését, a Hubble pedig később részletesen is követheti az érdekes objektumokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔