A Bank of Japan 31 éves csúcsra emelte az alapkamatot, inflációs kockázatokra figyelmeztet

A Bank of Japan csütörtökön 25 bázisponttal 1,25 százalékra emelte irányadó kamatát, ami az 1995 óta mért legmagasabb szint, és egyben a jegybank 2024 márciusában indult monetáris szigorítási ciklusának eddigi leggyorsabb ütemű lépése: míg korábban fél év telt el két kamatemelés között, most mindössze három hónap. A döntést 7-2 arányban hozta a testület, a szigorítást Toichiro Asada és Ayano Sato ellenezte – mindkettejüket Takaicsi Szanae miniszterelnök nevezte ki idén, és inflációpárti (reflacionista) nézeteikről ismertek. Asada azzal érvelt, hogy mivel a maginfláció augusztusban 1,7 százalékra süllyedt a júliusi 1,8 százalékról, tehát a 2 százalékos cél alatt van, a gazdaság helyzete nem feltétlenül elég erős egy emeléshez, és inkább a kamat tartását javasolta; Sato szerint sem gyorsultak érdemben a gazdasági és árfolyamatok a korábbiakhoz képest. A jegybank a lépést azzal indokolta, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az infláció tartósan a 2 százalékos cél fölé emelkedik: az augusztusi éves fogyasztói árindex 1,9 százalékon állt, miközben a jen történelmileg gyenge, ami miatt Tokió és Washington korábban közösen avatkozott be a devizapiacon. A döntés után a jen tovább gyengült, 0,45 százalékkal 156,64-re, a tíz éves japán állampapír hozama pedig 4,9 bázisponttal 2,947 százalékra csökkent. Az Egyesült Államok is nyíltan szorgalmazta a kamatemelést: Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a G20-ak legutóbbi ülésén „határozott piaci és monetáris lépésekre” szólította fel Ueda Kazuo jegybankelnököt, szemben Takaicsi miniszterelnök laza monetáris és expanzív fiskális politika iránti preferenciájával.