Feltárták a Schufa, Németország legnagyobb hitelminősítőjének náci időszak alatti múltját

A Schufa, Németország legnagyobb hitelminősítője a közelgő centenáriuma alkalmából független történelmi kutatásban tisztázta az 1933 és 1945 közötti szerepét. A D.I.E. Firmenhistoriker történész ügynökség kutatói – Matthäus Wehowski, Rainer Lächele és Dennis Basaldella – egy átfogó, 85 oldalas jelentésben mutatták be a vállalat nemzetiszocialista korszak alatti működését. Mivel a cég berlini központja és archívuma 1945-ben egy bombatámadásban megsemmisült, a történészek öt ország – köztük Németország, Lengyelország, az Egyesült Államok, Argentína és Svájc – 74 intézményében kutattak a források után.

A jelentés szerint a náci rezsim nem használta a kartotékrendszert politikai vagy faji üldözésre. A nyilvántartás kizárólag gazdasági információkat, így fizetőképességet és hitelmagatartást rögzített, vallásra vagy származásra vonatkozó adatokat nem tárolt. A viszonylag szűk réspiacon tevékenykedő cég így elkerülte a teljes körű intézményi beolvasztást, és relatív önállóságát a háborús évek alatt is megőrizte.

A személyzeti politika terén azonban a hatalom azonnal érvényesítette a gazdaság árjásítását. A társaságot 1927-ben létrehozó három zsidó alapítót, Kurt Meyert, Walter Gerhard Meyert és Robert Kauffmannt az 1933-as hatalomátvétel után kiszorították posztjaikból, majd emigrációba kényszerítették, és a vezetőség többi zsidó tagját is eltávolították. A jelenleg Wiesbadenben működő, mintegy 68 millió ember adatait kezelő Schufa célja a múlt tényszerű tisztázása volt.