Dinoszauruszvér nyomaira bukkantak Brazíliában a kutatók
A kutatók az eddigi legerősebb bizonyítékot találták meg arra, hogy a dinoszauruszok maradványaiban a vörösvértestek nyomai is fennmaradhatnak. Az északkelet-brazíliai Ceará állam egyik gipszbányájában feltárt lelet egy 115 millió éve élt ragadozó, az Aratasaurus museunacionali jobb combcsontját, sípcsontját és lábfejét foglalja magában. A megkövesedett csontok egy mintegy 3,1 méter hosszú, két lábon járó, nagyjából négyévesen elpusztult fiatal példányhoz tartoztak.
A szakemberek a csontok ércsatornáiban vörösvértesteknek tűnő apró struktúrákat, valamint a hemoglobin vasat tartalmazó alkotóelemének, a hemnek a kémiai jeleit fedezték fel. A kollagénhez kapcsolódó aminosavak jelenlétét is igazolták. Kliti Grice, az ausztrál Curtin Egyetem geokémikusa és a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: nem folyékony vért találtak, hanem az egykori biológiai folyamatok ásványosodott és molekuláris lenyomatát.
Grice figyelmeztetett, hogy a lelet nem jelent dinoszaurusz-DNS-t, hiszen az összetett genetikai állomány jóval sérülékenyebb; a legrégebbi ismert DNS mindössze kétmillió éves. A Proceedings of the National Academy of Sciences lapban közölt felfedezést az teszi egyedülállóvá, hogy a vörösvértestszerű képletek és a hem kémiai nyomai közvetlenül az eredeti érrendszerben maradtak meg, amire eddig nem volt példa dinoszaurusz-fosszíliákban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔