Történelmi aszály és hőség sújtotta Magyarországot a nyáron

A HungaroMet adatai alapján az 1901 óta vezetett mérések legszárazabb és második legmelegebb nyarát hozta a 2026-os év Magyarországon. A rendkívüli aszály hátterében több tényező áll: a talaj már a csapadékszegény téli félév miatt kiszáradt, majd a Szaharából érkező forró légtömegek révén egy tartós „hőkupola” alakult ki a térség felett. Ez a folyamat meggátolta a felhőképződést, így a nyár eleji záporok elmaradtak, az extrém forróság pedig egészen augusztus elejéig megrekedt a Kárpát-medencében, sőt hatásai még szeptember első felében is érezhetőek maradtak.

A súlyos mezőgazdasági károkat okozó aszályt egy hatalmas atlanti-óceáni anticiklon is súlyosbította, amely blokkolta a trópusi nedvesség áramlását, és északabbra tolta a csapadékot szállító ciklonokat. A Kárpát-medence földrajzi helyzete tovább rontotta a helyzetet: a frontok az Alpokban és a Kárpátokban leadták csapadékukat, így az ország határainál még esett, ám a belső területek szárazon maradtak, és csak elszórt zivatarok alakultak ki. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a felmelegedés miatt ez a megváltozott cirkulációs rendszer tartóssá válik, a 2026-oshoz hasonló aszályos, hőkupolákkal sújtott időjárás rendszeressé válhat.