Új János vitézt mutat be a Fitos Dezső Társulat
A Fitos Dezső Társulat új János vitéz-előadása Petőfi történetét néptánccal, bábszínházi megoldásokkal és kortárs színpadtechnikával viszi színre. Kocsis Enikő rendező-koreográfus szerint a néptánc nem csupán hagyományőrző elemként jelenik meg: mozdulataival érzelmeket, emberi kapcsolatokat, humoros és drámai helyzeteket is képes kifejezni. A táncok ezért nem feltétlenül egy-egy tájegység bemutatását szolgálják, hanem a történet dramaturgiáját erősítik. Az előadásban megelevenedik Jancsi és Iluska szerelme, a zsiványtanya, valamint Petőfi fantasztikus mesevilága is.
A látványvilágot Makhult Gabriella grafikái határozzák meg, amelyek a jelmezeken, a díszleteken és a vetítéseken is megjelennek. A sárkányfejeket például 3D-nyomtatással készítették, a Nemzeti Táncszínház technikai lehetőségei pedig további látványos megoldásokat tesznek lehetővé. Kocsis Enikő szerint a hagyományos mozgásnyelv és a modern technológia jól kiegészíti egymást, mert a népi kultúra természetes, generációk által csiszolt gesztusrendszere ma is hatásos lehet.
A társulat nyolc táncospárral dolgozik, miközben a János vitéz számos szereplőt, helyszínt és jelenetváltást kíván. A korlátozott létszám és költségvetés ezért különleges kreativitást igényel, ugyanakkor új színpadi ötletekre is ösztönöz. Az értelmezés középpontjában a hűség, a kitartás, a bátorság és a szerelem ereje áll. Jancsi a gazdagság és a könnyebb út helyett mindvégig Iluskához marad hűséges, a történet különös befejezése pedig azt is nyitva hagyja, hogy a szerelmesek az életben vagy a halálon túl találnak egymásra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔