Rekordszinten áll a legtöbb éghajlati mutató
2025-ben először fordult elő, hogy a világ több villamos energiát termelt megújuló forrásokból, mint szénből. Ez a változás azt jelzi, hogy a fosszilis energiahordozók technikailag egyre nagyobb arányban válthatók ki, önmagában azonban még nem hozott kibocsátáscsökkenést. A globális energiaigény ugyanis tovább növekszik, ezért a tiszta energiatermelés bővülése egyelőre nem ellensúlyozza teljesen a fogyasztás növekedését.
A 2026-os földi éghajlati helyzetről készült nemzetközi jelentés szerint a rövid távú ingadozások kiszűrése után a legtöbb vizsgált éghajlati mutató rekordot jelentő szélsőértéken áll. A légköri üvegházgázok koncentrációja új csúcsot ért el, a Föld pedig továbbra is több energiát nyel el, mint amennyit a világűrbe kisugároz. Az óceánok melegednek, a jéggel és hóval borított területek zsugorodnak, és egyre gyakoribbak a szélsőségesen forró napok.
A következmények társadalmi és gazdasági szinten is erősödnek: a hőhullámok, árvizek, aszályok és erdőtüzek világszerte súlyosabb károkat okoznak. A 2026. júniusi európai hőhullámhoz előzetesen mintegy 14 ezer halálesetet kötnek. A Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius-fokos célértékének tartós átlépése a jelenlegi trend alapján 2026–2027 körül várható, a 2 fokos küszöb pedig 2038–2040-re kerülhet elérhető közelségbe. A jelentés szerint ezért egyszerre van szükség gyors kibocsátáscsökkentésre és a már elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodásra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔