A magas közúti költés ellenére rossz állapotú a magyar utak 43 százaléka

Magyarország az Európai Unión belül kiemelkedően sokat költ közúti infrastruktúrára: az elmúlt 16 évben a GDP 1,1 százalékát fordította erre a célra. A gyorsforgalmi úthálózat 1871 kilométeres autópálya-kapacitása meghaladja Csehország, Szlovákia és Ausztria hasonló adatait, miközben 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel bővült a hazai úthálózat, ebből körülbelül 330 kilométer autópálya.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a fejlesztések ellenére az utak állapota komoly problémát jelent. A hálózat 43 százaléka rossz minősítésű, további 8 százaléka nem megfelelő, 12 százaléka pedig csak tűrhető állapotban van. Bár a jó minőségű útszakaszok hossza 2013 óta 7000 kilométerrel nőtt, a javulás elsősorban a nagyobb, gyorsforgalmi beruházásokhoz kötődött, miközben a fő- és alsóbbrendű utak jelentős része leromlott maradt.

Az állami közúti kiadások 72 százaléka új utak építésére, mindössze 28 százaléka a meglévő hálózat karbantartására jutott. A GKI szerint a közlekedéspolitikának ezért a további bővítés helyett nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a felújításokra. Ahhoz, hogy az úthálózat legalább megfelelő állapotú legyen, több mint 9300 milliárd forintra lenne szükség. Az új projektekhez könnyebben elérhető uniós források és a nagy beruházások kedvezőbb kivitelezői üzleti modellje is hozzájárulhatott az aránytalansághoz.