A MATE rektora szerint akár egymillió hektár termőföld is veszélyben a talajvíz csökkenése miatt
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint Magyarország Európa egyik legkedvezőtlenebb helyzetű országa a talajvíz állapota és az éghajlatváltozás miatt. A 19. századi folyószabályozás és vízrendezés a Kárpát-medence vízháztartását a víz gyors elvezetésére építette, ami árvízvédelemként és új termőföldek bevonásaként indokolt volt, aszályban azonban hátrány. A korábbi tájátalakítás, a másodlagos szikesedés és a szélsőségesebb klíma együtt vezetett a mostani válsághoz; az Alföld csatornahálózata elhanyagolt, a medrek feltöltődtek és benőtte őket a növényzet. A rektor a csapadék helyben tartását, a forgatás nélküli, kímélő talajművelést, a szervesanyag-tartalom növelését, a tartós talajtakarást, a csatornák karbantartását és célzott vízmegtartó beruházásokat tartja elengedhetetlennek. A talajvíz süllyedése a felszíni vizeket, élőhelyeket, ivóvízbázisokat és a mikroklímát is veszélyezteti; a Duna–Tisza közi Homokhátságon a félsivatagosodás valós fenyegetés. Akár 800 ezer–1 millió hektárral csökkenhet a gazdaságosan művelhető szántó; sok helyen agrárerdészetre, erdőgazdálkodásra vagy legeltetésre kellene áttérni. A generációváltás segítheti a precíziós és digitális alkalmazkodást, de a lépéseket nem lehet halogatni: izraeli és észak-afrikai példák szerint zordabb körülmények között is fenntartható a versenyképes agrárium, ha gazdák, kutatók és az állam hosszú távon együttműködnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔