Megérkezett a beruházási válság a munkaerőpiacra: egyre kevésbé ragaszkodnak dolgozóikhoz a cégek

A beruházások 2023 óta tartó folyamatos visszaesése már a magyar munkaerőpiacon is érezteti a hatását, és a vállalatok egyre kevésbé ragaszkodnak a munkavállalóikhoz – mutatott rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak. Míg a 2020-as évek elején a munkaerőhiány miatt a cégek még az átmenetileg feleslegessé váló dolgozókat is megtartották, a gyengülő gazdasági környezetben felhagytak ezzel a gyakorlattal. A helyzetet súlyosbítja, hogy a második negyedéves beruházási adatok rácáfoltak a kilábalási várakozásokra, a tartós fordulat pedig legkorábban 2027-re várható.

A létszámleépítések elsőként a kölcsönzött munkaerőt érintik, ami látványos gyárbezárások nélkül is apasztja a foglalkoztatottságot. A 2023 első félévéhez mért adatok szerint a legnagyobb visszaesést a külső kereslettől erősen függő feldolgozóipar szenvedte el, ahol 5 százalékkal csökkent az alkalmazotti létszám, részben azért, mert a korábbi nagyberuházások kifutását nem követték újabb fejlesztések. Az elmaradó építkezések közvetlen kárvallottjaként az építőiparban 4,9 százalékos, míg a mélyebb strukturális gondokkal küzdő mezőgazdaságban 4,6 százalékos alkalmazotti létszámcsökkenés következett be. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac feszessége is enyhült: az üres álláshelyek aránya a 2022 második negyedévi 3 százalékról 2023-ra 2,4-re, az idei év azonos időszakára pedig 2,1 százalékra süllyedt, ami megnehezíti az elbocsátottak elhelyezkedését és növeli az elvándorlás kockázatát.