Tizenhárom évesek is „ketamin-hólyag” miatt kerülnek liverpooli kórházba

Az Egyesült Királyságban már tizenhárom éveseket is beutalnak a ketamin tartós, nem felírt használatához kötött, súlyos hólyagkárosodás miatt. A liverpooli Alder Hey gyermekkórház nyitotta meg az ország első ilyen, fiataloknak szóló ketamin-klinikáját, miután a szerfüggőséghez kapcsolódó urológiai panaszok megszaporodtak. A ketamin és bomlástermékei sokáig a hólyagban maradnak, és roncsolhatják a nyálkahártyát és az izomszövetet. A ketamin okozta uropátia – a „ketamin-hólyag” – a hólyagot, a húgyutakat és a veséket is károsíthatja; tünetei a gyakori vizelés, a kontinencia elvesztése és a vérvizelés. Súlyos esetekben dialízisre vagy nagyobb műtétre is szükség lehet.

A klinika első betegeinek elemzése szerint a legfiatalabbak 13 évesek, a többség lány, és a többség hátrányos helyzetű térségben él. Az Alder Hey és a Lancasteri Egyetem kutatói az első 60 pácienst vizsgálták: az átlagéletkor 14 év volt, a tartomány 13–15 év. Mintegy kétharmaduk lány, és nagyjából ugyanekkora arányban a leginkább deprivált területekről érkeztek. A 60-ból 16-nak autizmusa vagy ADHD-ja volt, vagy mindkettő; minden ötödiknek volt kapcsolata a gyermekvédelmi gondozási rendszerrel; közel háromnegyedük, 72 százalékuk gyermekkori érzelmi traumát élt át. Az elemzés az Archives of Disease in Childhood folyóiratban jelent meg.

Harriet Corbett, az Alder Hey gyermekurológus konzultánsa szerint a károsodás pusztító lehet: fekélyesedés és fibrózis a hólyagfalon, krónikus fájdalom és inkontinencia, esetenként visszafordíthatatlan következmények. Egyes gyerekek éjszaka inkontinenciabetétet viselnek, vagy vödörbe vizelnek az ágy mellett. Rachel Isba, az Alder Hey gyermek-népegészségügyi konzultánsa és a Lancasteri Egyetem emeritus professzora azt hangsúlyozta, hogy a ketaminhasználat nem elszigetelt jelenség; a klinika ítélkezésmentes teret kínál, hogy a fiatalokkal közösen tervet dolgozzanak ki a szer elhagyására. Corbett szerint a probléma megelőzhető: az érintettek életkorának, lakóhelyének és élettörténetének megértése a további károk megelőzésének feltétele.