A NASA magmás kövekben talált bizonyítékot a korai Mars összetett vízrendszerére

A NASA Perseverance marsjárója 2023 szeptemberében a Jezero-kráter belső szélén, a „Margin Unit” nevű, egykori marstavi partvonal mentén fekvő területen magmás kőzetet talált, noha az orbitális adatok alapján üledékes, agyagos-iszapos rétegeket vártak, amelyek a Földön jól őrizhetnék a mikrobák nyomait. A Communications Earth & Environment hétfőn megjelent tanulmánya szerint ezek a kövek legalább háromszor érintkeztek vízzel a korai Marson, és minden alkalommal megváltozott a kémiai összetételük és megjelenésük. A méréseket a rover árbócán lévő SuperCam végezte: lézerrel akár 6,5 méteres távolságból plazmát kelt, a spektrum pedig a kőzet összetételét mutatja; a egységben több mint 185 alapkőzet-célt elemeztek így.

A rover mintegy 265 méteres szintkülönbséget járt be. Magasabban durvaszemcsés, kristályos olivin (magnézium és vas) volt, víznyom nélkül: a kőzet mélyben, lassan hűlő magmából jött létre, és csak a fölötte lévő anyag lepusztulása után került a felszínre. Alacsonyabban, a mederben az olivin szemcséi töröttek, köztük szilícium-dioxiddal. Először szén-dioxidban gazdag talajvíz reagált az olivinnal, karbonátgerinceket hagyva a törésekben; a második vízhatás a kráter egykori tavához köthető, a vízszint alatti kőzetekben több a szilika. Végül a Margin Unit keleti részén körülbelül 25 centiméter vastag erekben kalcium-szulfát és fluorit jelent meg, ami forró víz vulkanikus kőzetben való keringésére utal. A sorozat ismert, a koruk nem. Candice Bedford (Purdue) szerint a helyszín vizes rendszerek kereszteződése volt; a Jezero a Mars egyik legnagyobb karbonát-kibukkanásában fekszik. Eleni Ravanis (Hawaii Egyetem, Manoa) a vízszint alatti szilikát emelte ki.